Az első néhány hét zökkenőmentes volt Babuval. Legalábbis a hasfájást illetően. Örültem, hogy szépen szopik, és megfelelően gyarapszik. Majd egyik délután rázendített. Húzgálta a lábát, rugdalózott, és látszólag minden ok nélkül végig sírt (üvöltött) néhány órát. Majd ez következett másnap is, és utána is...

Néhány kétségbeesett nap után, a védőnővel konzultálva "diagnosztizáltuk", hogy ez valószínűleg hasfájás lesz. Senki ne csüggedjen! Elmúlik. Egyszer legalábbis :) Addig is itt van pár trükk, ami nálunk bevált.

Természetesen hangsúlyozom, hogy nem vagyok védőnő, és nincs egészségügyi végzettségem. "Csak" anya vagyok, és a saját tapasztalatomat írom le. Nálunk ezek váltak be. 

1) Fontos először definiálni, hogy mikor nevezhetjük a babát hasfájósnak. Általában délutáni kezdettel, estébe nyúlva van egy intenzív sírási időszak, amikor a baba vigasztalhatatlan. Jellegzetes tünet, hogy megfeszíti magát és/ vagy felhúzza a térdét. Ha ezeket a jeleket tapasztalod, akkor van esély, hogy ez bizony hasfájás lesz. A neten nagyon sokat lehet erről olvasni. 

2) Étrend. Teljesen kiiktattam az életemből a tejet és a tejtermékeket. Ezek helyett laktózmentes termékeket kezdtem el fogyasztani.

3) A szoptatás ezen időszaka alatt nem ettem K betűs ételeket (káposzta, kelbimbó, karfiol, karalábé...) és nem ettem paprikát, paradicsomot sem. Kerültem a fűszeres, csípős ételeket, valamint a füstölt dolgokat. 

4) Minden szoptatás előtt (éjjel is) kapott Biogaia és Colief cseppeket. (Szerintem egyébként ezek voltak a "csodaszerek".) Néhány alkalom után már látható volt a javulás. De hangsúlyozom, hogy ez baba-függő, és nincs garancia, hogy beválik. 

5) Gyakran tornáztattuk Babut, hogy a belek mozgása meginduljon. Gyakorlatok voltak: 

- baba háton fekszik, és a lábával biciklizünk (20 db) 

- a baba lábát összefogjuk, és a kis térdeit finoman a pocakjához nyomjuk (20 db) 

- a baba köldökére rakjuk a hüvelykujjunkat, és kifelé húzzuk az ujjainkat, miközben finom nyomást gyakorlunk a baba hasára (20 db) 

6)  Hasfájás esetén Babu nagyon vágyott arra, hogy kézben legyen, és érezni kellett egy meleg testet. Ez vagy Apa volt vagy én. 

Úgy 3 hónapos lehetett, amikor szépen csökkentettük a "varázscseppek" adagolását. Mivel nem tért vissza a hasfájás, ezért pár héten múlva már nem adtuk a cseppeket. 

Az étkezésre kb. 6 hós koráig nagyon vigyáztam, és tartottam végig a "K-mentes", laktózmentes étkezést. 

Remélem tudtam Nektek segíteni! És ne feledjétek! Ez is elmúlik, ahogyan minden ;) 

Nemcsak anya