Az én kedves Férjem jóval Babu születése előtt kiművelte magát a piacon fellelhető babakocsikból. Két-három funkciós, mózes, hordozó, autós ülés, lapra szerelhető, esernyő, átfordítható, bolygó kerekű, tömött kerekű vagy pumpálható...csak kapkodtuk a fejünket. 

Az egyik fő kritérium volt az, hogy nem fogunk súlyos százezreket fizetni a babakocsiért. A sok lexikális tudás segített nekünk abban, hogy választani tudjunk, de azért a gyakorlat és a tapasztalat nagy úr :) Erről szól most ez a bejegyzés. 

1) Ott kezdtük ugye, hogy Apa elolvasott egy csomó babakocsis oldalt, meg felhasználói véleményeket. Javaslom, hogy nézzetek meg sok-sok videót. Szinte a legtöbb gyártó készít már videót, amiben a legtöbb funkció bemutatásra kerül. 

2) Aztán jól kifaggattuk a kisbabás ismerősöket is, hogy kinek és mi jött be. Ez azért volt izgi, mert mindenki mást mondott :) 

3) Abban biztosak voltunk, hogy kell egy mózes rész, és egy hordozó, ami a kocsiba is betehető. A hordozónál azt érdemes megnézni, hogy mennyire süpped bele a baba. Ez a hordozó kialakításától és a baba méretétől is függ. Főleg újszülött korban izgalmas, mikor látod, hogy 'eltűnik a baba az ülésben". 

4) Mózesnél érdemes figyelembe venni a hosszát. Elég gyorsak nőnek a babák, és gyorsan kicsi lesz ez a rész. Szóval érdemes egy hosszabb mózest választani. 

5) A mózesnél és a hordozónál is fontos szempont a napellenző. Olyan típust válasszunk, aminek a napellenzője teljesen lecsukható. Babu legalábbis eléggé 'hisztis' a fényre. Ezért jó szolgálatot tesz egy mélyre húzható napellenző. 

6) Számomra nagyon jó volt, hogy Babu velem szemben volt. Láttam olyan kocsikat, ahol mindig háttal van a baba. Nekem ez nem volt annyira meggyőző. De ez is ízlés és szokás kérdése. 

7) Ha szembe süt a nap, akkor nagyon hasznos funkció, ha meg lehet fordítani a babát a hordozóval vagy a mózessel együtt (ilyenkor sajnos háttal van a baba). Vannak olyan típusok, ahol a tolókar mozgatható. Ez is jó. A lényeg, hogy legyen ilyen funkció. 

8) Én nagyon szerettem, hogy a babakocsi alsó kosara jó nagy.Csomó dolog elfér benne. Kényelmes bevásárláskor. 

9) Ha felfújható kerekű babakocsit választunk (ami egyébként teljesen jól funkcionál), akkor térképezzük fel a környéken lévő biciklisboltokat  :) Nálunk 3 gumicsere volt 3 hónap alatt. Kicsit már 'untam'.  Állítólag mindig belementem valami tüskébe vagy szilánkba. 

10) A harmadik gumicsere után már kértem valami tartós állapotot. A szakember javasolt egy speciális anyagot, amit belefújnak a kerékbe, és ettől kisebb eséllyel lyukad ki. Ez egy keréktömítő anyag. Ez be is vált, mert innen kezdve nem lyukadt ki többet a gumi. 

11) A babakocsira szerelhető kis táska nagy szolgálatot tesz. Én imádtam. Elfér benne a kulcs, a telefon, és egy coffee to go is :) Ezt is érdemes már az elején beszerezni, ha nincs hozzá gyárilag. 

12) Hány funkciós legyen az első babakocsi? Hááát... Igazából az derült ki, hogy a sport részt, amiben már félig ülni is tud Babu, csak pár hétig használtuk, mert egyből lecseréltük a kocsit egy esernyőre csukhatóra a könnyebb szállíthatóság és közlekedés miatt. Ha most újra kocsit vennék, akkor biztosan csak a hordozó és a mózes számítana, és a sport ülést kihagynánk. 

13) Mielőtt megvennék a babakocsit, javasoljuk, hogy előbb próbáljuk bele a kocsi csomagtartójába. Szerintem még a boltban is megengedik. Persze egy eladó kíséretével :) Érdemes, mert hallottunk már olyat, hogy a babakocsi vásárlást egy autócsere is követte :) 

14) Szintén  a vásárlás előtt javasolt megkérni az eladót, hogy segítsen a hordozó bekötésében. Ezt az állapotot fotózzuk le, hogy ne a kórház előtt kelljen youtube videót nézni arról, hogy hogyan kell a 4 napos babát biztonságosan hazaszállítani :) 

 Nemcsak Anya 

Arról nem szeretnénk írni, hogy jó-e a cumi vagy sem, és arról sem, hogy milyen előnye/ hátránya van. Abból a tényből indulok ki, hogy Babu cumizik, mióta a kórházból hazaérkeztünk. A bejegyzés arról szól, hogy mire figyeljünk, ha szeretett gyermekünk cumizik.

Pár gondolat, hogy mi hogyan alkalmazzuk a cumit. A cumi nálunk az alváshoz kötőtő eszköz. Napközben, játék közben nincs Babu szájában, de még a közelében sem. Ha nagyon kiabálós hangulatában van vagy épp tornán vagyunk, és már unalmas számára, akkor előfordul, hogy megkapja a cumiját. Ekkor is csak pár percre, amíg kicsit megnyugszik. Ez a szokás nem gondolnánk, hogy jó vagy nem jó. Mi erre álltunk be. Egyelőre működik. De most lássuk a cumis tippeket! :) 

1) Mi elkövettük azt a hibát, hogy először nem a korának megfelelő cumit adtunk Babunak. Egy expo-n kaptuk ezt a cumit ajándékba, és nem volt rajta a kor jelölés. Másik cumi meg nem volt otthon az első napokban. Később szólt a védődő, hogy ez egy fél évesnek való cumi. Szóval tessék okosabbnak lenni és a hónapnak megfelelő cumit választani :) 

2) Ha lehet, akkor olyan márkát vegyünk, amit később is megtalálunk, és tudunk belőle másikat venni vagy meg tudjuk vásárolni a következő "korosztályos" cumit. Kockázatos, hogy egy más márkát/ típust elfogad-e a baba. 

3) Amennyiben mégis egy másik típusra kell átszokni, amit nem fogad el, akkor folyamodjunk trükkhöz. Nálunk az vált be cumiváltáskor, hogy az autóban kapta meg, és álmos volt. A két hatás erős volt annyira, hogy a szájában tartsa, és ne köpje ki. Második alkalommal már szinte simán ment az elfogadás. 

4) Ha valamelyik cumi bevált, akkor vegyünk belőle többet. Egy mindig legyen a pelus táskában, egy nagyiknál, egy a kocsiban... 

5) Babu volt olyan kis 'érzékeny', hogy hiába volt a kedvenc cumiból egy másik, ami új volt, azt kiköpte. Ekkor tanultam meg, hogy a kedvenc cumikat felváltva kell a baba keze(szája?) ügyébe. Így egyformán lesz koptatva és nem lesz probléma az elfogadással. 

6) A cumiláncok nagyon hasznosak. Karikás és karika nélküli cumira is kapható lánc. Így nem kell a kocsiban keresgetni vezetés közben, és a járdáról sem kell összekaparni a cumit séta közben. 

6) Éjjelre sosem használtam cumiláncot (balesetveszély miatt). Ennek meg is lett az eredménye. Számos esetben ébredtem fel én is, és Babu is arra, hogy a cumi nagyot koppan a padlón, majd elhallgat :) Gyorsan elő is kerestem az ágyrácsvédőt. Azóta nem kopog a cumi. Kivéve mikor felette kidobja :) De ez egy másik esemény.

7) Kb. 5-6 hónapos volt Babu, amikor már ügyesedett annyit, hogy bele tudta tenni a szájába a cumit. Kivéve éjjel, amikor nem látta, hogy hol van. Ezt a nagy problémát oldja meg az áldott, éjjeli cumi, ami foszforeszkál. Így anya és baba is sokkal könnyebben megtalálja a sötétben. 

Nemcsak Anya 

Még Babu a pocakomban volt, amikor Apával arról beszéltünk, hogy minden Babu körüli dologban segíteni fog, és nem lesz "peluscsere fóbiája". Azt szerettük volna, hogy Apa is 100%-os szülő legyen. A szándékon túl szükség volt még néhány lépésre, ami Apát magabiztossá tette. Ezekről szól most ez a bejegyzés. 

VÁRANDÓSÁG IDEJE 

1) Minden vizsgálatra igyekeztünk együtt menni. Így Apa is belelátott mindenbe, ami velem és a Pocaklakóval történt. 

2) Szerettünk volna többet tudni a szülésről, de nem a netről akartunk tájékozódni. Nem tartottuk hiteles forrásnak. Kiváló lehetőséget kaptunk a Péterfy Kórház Babváró Programjától. Teljesen ingyenes minden érdeklődő számára. Munkaidő után van, és orvosoktól, szülésnőktől kaphatunk információt a magzat fejlődéséről, az ultrahang vizsgálatról, az NST-ről, a szülés folyamatáról, az apás szülésről, a császárról, a kórházról, a szociális juttatásokról... mindenről, ami a szüléssel kapcsolatos, és ebben az időszakban fontos. Javaslom minden párnak, hogy látogassanak el ide vagy egy ehhez hasonló "tanfolyamra". 

3) Ahogyan egy előző bejegyzésben írtam, át kellett alakítani a lakást, azaz "Babusítani" kellett. Minden egyes ötletet, és javaslatot közösen beszéltünk át, és közös döntést hoztunk a megvalósításról. Így Apa is nyakig benne volt mindenben. 

4) Apa volt az, aki utánaolvasott a babakocsiknak (mégiscsak egy "autó" :) ), és Ő volt az, aki utánajárt a babaágynak, a babakádnak, és a bababútorok jelentős részének is. Teljesen kikupálta magát a babakocsik funkcióiból. Nekem már csak a színt kellett kiválasztani :)

5) Ha vettem is valami apróságot nélküle (pl. ágynemű, textilpelenka, cipellő...), azt azonnal megosztottam Vele chat-ben, és este közösen tettük el a szekrénybe az újonnan beszerzett darabokat. Sosem érezhette magát kihagyva a jóból. 

6) Pontosan ismerte Apa azt a három táskát, és azok tartalmát, amit vinni kell, ha eljön az idő. Egy táska a Babának, egy táska Anyának, és egy táska Apának. Hiszen Apának is kell egy kényelmes melegítő, meg egy papucs a kórházban, meg egy váltás póló arra az esetre, ha Babu leböfögné üdvözlésképpen. :)  A szülés hármunkról szólt. Tehát három táska kell :) 

SZÜLÉS ÉS A KÓRHÁZ 

 7) Apás szülés volt, és császár. Így az én kedves Férjem nyerte meg azt a lehetőséget, hogy újszülött Babunk vele élhesse át a bőrkontaktust (pontosabban szőrkontaktust...:)) először. Azt hiszem, hogy ez egy meghatározó élmény volt Babunak és Apának egyaránt. 

8) A szülést követő néhány órában meglehetősen nagy szükségem volt Férjem támogatására. A szülésznő így tényleg csak Babura, és az egészségügyi dolgokra kellett, hogy koncentráljon. A többit (itatás, párna igazítás...) megoldotta Apa. 

9) Mivel a császár miatt több órán keresztül mozdulatlanul kellett feküdnöm, Apának jutott a feladat, hogy értesítse a családot, a barátokat a nagy hírről. Büszkén és örömmel tette.

10) A szülés másnapján a csecsemős nővérek egy csomó dolgot megmutattak, és egy gyors vizsgát is tenni kellett a tanultakból. Pl. a csecsemő helyes tartása, a pelenkázás, a köldökcsonk kezelése... Ezeket a részeket a Nővérke külön megismételte Apának, és Ő is jelesre vizsgázott :) Kellett a biztos tudás ahhoz, hogy magabiztosan el tudja látni Babut akkor is, ha én épp nem vagyok otthon. 

ELSŐ HETEK ITTHON 

11) Mi azt az utat választottuk, hogy nem kérünk családi segítséget az első hetekben. Szerettünk volna együtt lenni, és együtt kezdeni a Babus korszakot. Csak mi hárman. Jó döntésnek bizonyult! Ebben a helyzetben Apának is jutott egy csomó feladat, és együtt botladoztunk a szülővé válás kezdeti szakaszán. Együtt, egymást kiegészítve. 

12) Igyekeztünk úgy szervezni az életünket, hogy a védőnős látogatások alkalmával Apa is otthon legyen. Így Ő is feltehette a kérdéseit, hallhatta a szakmai tanácsokat. Közösen tanultunk és fejlődtünk. 

13) A fürdetést a védőnő mutatta meg nekünk. Először én gyakoroltam a fogásokat a védődő jelenlétében, aztán Apa nyomult élesben. Ez annyira bejött, hogy azóta szinte csak Ő fürdet :) 

1-7 HÓNAP 

14) Ha Babu kap éppen valami cseppeket, akkor azt Apának mindig elmondom, hogy mire kell és hogyan kell adagolni. És természetesen minden egyes gyerekorvosi kontroll eredményt is átbeszélünk, ha Apa épp nincs jelen. 

15) Volt arra is példa, hogy egy-két védőoltásra Apa vitte el Babut. Ez tovább erősítette az apa-gyerek kapcsolatot. 

16) Sem a cumisüvegből való etetésből, sem a pürés hozzátáplálásból nem maradhat ki Apa. Mindkettőben profi! Próbáljuk az új ízeket úgy bevezetni, amikor együtt a család. Így együtt mókázhatunk Babu fancsali arckifejezésén :) 

17) Vannak programok, melyek néha "fiúsak" nálunk. (pl. a bevásárlás, az autómosás, a sétálás...). Ekkor Anya is nyer egy kis időt, hogy elmenjen a körmöshöz, a fodrászhoz vagy csak éppen üres tekintettel bambuljon CSENDBEN(!) a kanapén :) 

A fenti dolgok azt hiszem, hogy nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Férjem egy teljes értékű, és magabiztos Apuka lett, akire bármikor rá merem bízni Babut félelmek nélkül. 

Nemcsak anya 

Előző bejegyzésem a szopási hisztiről szólt. Most arról osztok meg pár pontot, hogy mi segíthet abban, hogy a szoptatás időszakában erősen meggyötört melleink, mellbimbóink "kitartsanak", és ne kelljen a kirepedés, a vérzés miatt szüneteltetni vagy abbahagyni a szoptatást. Szintén saját tapasztalatokat osztok meg. Se  védőnő, se szoptatási tanácsadó nem vagyok. Kérem, hogy mindenki ennek fényében olvassa, és értelmezze a leírtakat. 

MELLBIMBÓVÉDELEM 

1) Már a harmadik trimeszterben gyúrjunk a szoptatásra! Mellbimbóvédő-krémmel tudjuk felkészíteni a hámot. Sajnos én csak későn kaptam ezt a tanácsot, így volt is baj bőven a szoptatás megkezdése után. Legközelebb már okosabb leszek. De ugye az okos ember más kárán tanul... :) 

2) Mellbimbóvédő-krémet "bárhol" be lehet szerezni. Gyógyszertár, drogériák... Szerintem mindenki tapasztalja ki, hogy melyik a legjobb számára. Ha nincs mély heg vagy seb, akkor bátran lehet kísérletezni. Én használtam Garmastan-t, Babylove-osat is. 

3) Azt mindig érdemes elolvasni, hogy az adott krémet le kell-e mosni a szoptatás előtt. Én azt az utat választottam, hogy minden szopizás előtt lemostam, bármi is volt a terméktájékoztatóban. 

4) A szoptatási időszak alatt kifejezetten ügyeljünk arra, hogy a mellbimbó száraz közegben legyen. A "tejszívó párnák" erre kiválóan alkalmasak. Figyelni kell arra is, hogy akár két szopizás között is cserélni kell őket. Főleg az elején, amikor egy lehajolás is megindítja a tejfolyást. 

5) A szoptatás (első) időszakában ne áztassuk ki a mellbimbót fürdés közben, mert ettől is csak sérülékenyebb lesz a hám. Ez persze megint egyéni kérdés. Én azt éreztem, hogy nem tesz jót a kiázás a mellemnek. 

VÉRZŐ, KIREPEDT MELLBIMBÓ 

6) Ha már eljutottunk oda, hogy minden óvintézkedés ellenére is kirepedt és vérzik a mellbimbó, akkor vegyünk egy nagy levegőt, és próbáljunk tűrni egy kicsit. Én nagyon megijedtem, amikor észrevettem, hogy Babu véres tejet eszik (úgy nézett ki, mint egy vámpír :) ), de a védőnő megnyugtatott, hogy nem lesz baja tőle. És akkor most a fájdalomról nem írnék. Elég legyen annyi, hogy több héten keresztül a szoptatás könnyes szemmel zajlott. 

7) Erős kirepedés, vérzés esetén sajnos a "sima" mellbimbóvédő készítmények már nem voltak hatékonyak. Ekkor találtam rá egy ún. Uriage krémre (semmilyen üzleti kapcsolatom nincs a gyártóval :) ). Mély sebekre, hámsérülésekre ajánlott. A tájékoztatóban szerepel, hogy mellbimbóra is jó. Nekem is úgy ajánlotta a gyógyszerész hölgy, akinek nagyon hálás vagyok azóta. Nem olcsó termék, de már pár használat után jelentős volt a gyógyulás és pikk-pakk megszűnt a vérzés is.  Ennek a terméknek köszönhetem, hogy Babut még mindig tudom szoptatni. 

8) A kirepedt seb gyógyulásához időre van szükség. Ezt a gyógyulási folyamatot picit gyorsíthatjuk azzal, ha hagyjuk levegőzni a mellett. Bátran dobjuk le a felsőt otthon! 

9) Több kismama esküdött arra, hogy az anyatej az egyik legjobb gyógymód a mellbimbó sebre. Én is kipróbáltam, de azért mindig valamilyen kemikália irányába mozdultam el. Lehet nem voltam elég kitartó??

 10) Amikor már azt éreztem, hogy nem megy így a szoptatás, és nagyon fáj, akkor egy-egy szopit vagy egy-egy napot kihagytam.  A másik (kevésbé kirepedt) mellemből etettem Babut. A sérült mellet óvatosan, kézi fejővel kifejtem. A fejés sokkal kíméletesebb, mint a "baba-vákuum". A kifejt tejet ebben az időszakban nem adtam oda Babunak, mert ugye véres volt. Elvileg nem lett volna baja tőle, de nem volt bizalomgerjesztő. Kiöntöttem. 

AZ ÁLDOTT MELLTARTÓ 

11) Azok a bizonyos kismama vagy szoptatós (áldott) melltartók. Azokra érdemes beruházni. Semmiképp ne használjunk olyat, amiben vas merevítő van, vagy nem megfelelő a kosara vagy a kerülete. Teljesen más lesz a napunk, a komfortérzetünk, ha megfelelő melltartót viselünk. Tudom, mert az elején csak felesleges pénzkidobásnak gondoltam. Egészen addig, amíg a Férjem meg nem lepett egy szoptatós melltartóval :) Azóta csak ilyeneket viselek. Ami nekem nagyon bejött az a M&S sima fekete-fehér melltartó, ami lecsatolható, vékony szivaccsal. Két darab 12 000 forint. 

...ÉS AZ ÁLDOTT FÉRJ :) 

12) A szoptatás első időszakában gyakran "robbant fel" a mellem a tejtől. Diónyi csomók voltak benne. Magamnak nem tudtam elég hatékonyan fellazítani ezeket a csomókat, így megkértem az én drága Férjemet, hogy legyen kedves egy mellmasszázst adni nekem. Örömmel tette, és a csomók is eltűntek :) 

Boldog szoptatást Mindenkinek! :) 

Nemcsak anya

Meglepő fordulat volt azt megtapasztalni, hogy a több hónapja kiválóan szopizó és gyarapodó 4 és fél hónapos Babunk úgy gondolta, hogy köszöni szépen, de nem kéri a cicit. Ennek hangot is adott sírással, rugdosással, fej elfordítással, sikítással, amint cicizésre került volna a sor. 

A hiszti kb. 1 hétig tartott és változó intenzitással zajlott. Volt olyan szopizás ebben az egy hétben, hogy semmi gond nem volt, de a legtöbb etetés emberpróbáló volt. 

Az alábbi pár pontban azt gyűjtöttem össze, hogy mit is csináltam a szopási hiszti kivédésére. Jelentem, Babu lassan 7 hónapos, és még mindig anyatejes (napi egy hozzátáplálással). Szóval valami csak hatott ezek közül :) 

1) A legnehezebb dologgal kezdem: próbálj nyugodt és higgadt maradni ! Iszonyú érzés ezt megélni, és nagyon váratlanul jön, de mégis kitartónak kell lenni. Minden elmúlik. A hiszti is. 

2) Szoptass más pózban, mint a megszokott. Nekem talán ez volt a leglátványosabb módszer, ami bevált. Szopi párnán, ülve ettünk a hiszti előtt (és a hiszti múlása után is :) ). Ebből a pózból ki kellett mozdulni. Szopiztunk oldalt fekve, és még sétálva is. A séta jött be a legjobban. Fel és alá a szobában. Először csak úgy tettem, mintha szimplán énekelnék, és ölbe vinném ide-oda. Pár kör után már maga nyúlt a cici után. 

3) Ne erőltesd a baba szájába a cicit, ha nem akar enni! Csak mérges lesz tőle és feszült. És Te is. Okosan, és ne erősen. Legyen ez a jelmondat. :) 

4) Dúdolj, énekelj! Egyébként is sokat mondókázunk, énekelünk. Hiszti esetén is bevált a figyelemelterelés. Legalább a sírást hamarabb hagyta abba, és könnyebben meg is nyugodott. Így újra esélyem volt, hogy szopjon. 

5) Érintkezzetek a lehető legtöbbet! Tessék levetkőzni! Sokat "pucérkodtunk", amikor a hiszti korszak volt. Ezzel is növelve a bőrkontaktus jótékony hatását. 

6) Kapható a drogériákban bimbóvédő. A szoptatás elején ezt használtam pár napig, aztán már nem kellett. Hiszti időszakra viszont megint elővettem. Volt olyan alkalom, hogy azzal hajlandó volt cicizni. Próba szerencse. 

7) Kemikáliák teljes elhagyása javasolt ebben az időszakban (is). Ha bimbóvédő krémet használsz, akkor alaposan mosd le etetés előtt. Gondolkozz el azon is, hogy esetleg nem lehet-e az a baj, hogy valamilyen új dolgot használsz, és ezt nem szereti a baba. Pl. új testápoló, új öblítő...

8) A hiszti első napján én is, mint a legtöbb pánik-anyu beleestem abba a hibába, hogy elővettem a cumisüveget, mivel ugye nem evett a Lelkem vagy nem annyit, mint szokott, és megetettem cumisüvegből. Ez nem igazán a legjobb út a hiszti kezelésére. Sőt! Ha megszokja a kényelmes cumisüveget, akkor nem fog visszatérni a cicire. Ez legyen a legutolsó, amivel próbálkoztok. 

9) Ha nem kér enni, akkor tedd le, játsszatok, mondókázzatok, és próbáld meg 20-40-60 perc múlva újra a szopit. Egyszer csak éhes lesz :) 

10) Nálunk még az vált be, ha nagyon álmosan, szinte álmában szoptattam. Ekkor nagyon szépen evett, és semmi baja nem volt a cicivel. 

11) Szopási hiszti vagy fogzás? Lehet, hogy nem hiszti van a háttérben, hanem jön a foga, és érzékeny az ínye, ha szopizásra kerül sor. Ezt is vedd fel a lehetséges okok közé. 

Szóval kitartás! Elmúlik és minden legalább olyan jó lesz, mint hiszti előtt. Vagy még jobb! :) 

Nemcsak anya 

Babu érkezése előtt nem akartunk lakást venni. Épp elég volt az esküvőt és a nászutat "kipihenni" anyagilag. 36 négyzetméter, 1,5 szoba, erkély nélkül, Budapest. Ez a lakásunk. 

Már elmondhatom, hogy sikeres volt az átalakítás, amire nem ment rá a gatyánk. Pár tipp, és fotó, hogy hogyan férünk el most. 

1) Ahová csak lehetett, oda szekrényeket, polcokat szereltünk. Mennyezetig van szekrény az előszobában, és a plusz polcok csak úgy nyelték el a könyveket, egyéb cuccokat, amelyektől sem a férjem, sem én nem akartunk megválni. 

2) Sokat játszottunk a színekkel. Próbáltunk nagyítani a téren. Bátran nyúltunk a napsárgához, a krémes színekhez is. Ajánlom mindenkinek, hogy legyen bátor az élénk színeket illetően. 

3) A nappaliban kicseréltettük a padlót. A hajópadló típusú, hosszában erezett segít megnyújtani a teret. 

4) A szőnyegek elvették a teret, ezért ezeket feltekertük és elraktuk későbbre. 

5) Ahová csak lehet, oda világítást szereltünk. Értsd: mivel sok a bútor, és mindenhol van valami, ezért szükséges volt extra fényforrást bevetni, hogy ne érezzük összenyomva magunkat. 

6) A babás dolgokat is sikerült megoldani. Kád hiányában ki kellett találni, hogy hol fürdessünk. Készült egy "fürdető szekrény" egy asztalos által. Ez szekrénynek van álcázva, de ha kinyitod, akkor egy bútorlap van benne, amit ki lehet hajtani, és ez a felültöltős mosógép tetejére hajlik rá. Erre mehet a babakád és bele a bébi :) 

7) A pelenkázó is nagy kérdés volt. Külön pelenkázónak nem volt hely, ezért a megoldás a szekrény oldalára felcsatolható pelenkázó lap, ami fel és le lehet csukni. Lehajtott állapotában a kiságyon nyugszik, és így lehet pelusozni a bébit. 

8) A félszoba lett a gyerekszoba, és ugye itt is kicsi a hely. De azért azt éreztem, hogy ide is kellene egy ágy arra az esetre, ha Babuval kell töltenem az éjszakát. Javaslom, hogy a gyerekszobába legyen egy plusz fekvőhely, mert erre szükség lehet. Továbbá szoptatásra is kiváló. Gondolkodhatsz kis kanapéban vagy fotelágyban. 

9) Azt is meg kellett oldani, hogy a felnőttek hol aludjanak. Hát vettünk egy sarokülő garnitúrát a nappaliba, ami alvásra is alkalmas. Erre vettünk egy fedőmatracot. Az alvással nincs gond. A napi szintű ágyazással igen, de valamit valamiért. 

10) Hová tegyük a fedőmatracot??? Több hétig volt az eredeti csomagolásban a fedőmatrac, mert nem mertem kibontani. Féltem, hogy nem fogom tudni elrakni, ha egyszer megszabadul a gyári csomagolástól. Erre kitaláltam, hogy varrjunk neki egy zsákot. Egy közeli bútortextil üzletben ez meg is valósult. Azóta a kanapé párnákkal harmonizáló textil zsákból les kifelé a matrac :) 

11) A nappaliban a TV-t felfúrtuk a falra. Bármelyik nagyobb áruházban lehet kapni falra rögzíthető TV állványt. Nagyon sok hely felszabadult.

12) És meg kellett oldani az örökös problémát: ruhaszáríró elhelyezés. Az egyértelmű volt, hogy a pillangó szárító nem fog többé elférni. Vissza a gyökerekhez. Vásároltunk egy pelenka-szárítót, más néven fregolit. Igaz, hogy csak negyed annyi ruha fér rá, de ezt legalább el tudom pakolni :) 

Nemcsak anya 

Kedves Olvasó! 

33 éves vagyok, van egy fél éves babánk (a továbbiakban Babu), és van egy szerető férjem (nem szeretőm és férjem :) ). Augusztustól heti egy napot már home office-ban dolgozok a pénzügyi szférában. 

A múlt hónapban kaptam kézhez a személyiség-tesztem eredményét. Háááát... Röviden összefoglalva: semmi új, de mégis elgondolkodtató az eredmény. De fogjuk fel úgy, hogy van hová fejlődni. Stresszkezelés zéró, örökké megfelelni vágyás, kiégés... Kérdeztem, hogy mit lehet tenni ilyenkor. "Hát Önnek alkotni kell, de extrovertáltan!" jött a válasz. Aham. Az biztos jó lesz. Csak tudnám hogyan kell.

Ekkor jött az ötlet, írnék valamit. De nem a szakmáról és nem a melóról. Segíteni is szeretnék, mert nem akarok öncélúan írni. Hasznos szeretnék lenni. Írok Baburól! A laza babázásról, és arról, hogy egy nő nemcsak anya, hanem feleség, dolgozó nő, barátnő, önkéntes, stb. is egyben és ezt valahogy jól össze kell hangolni. És bizony néha jól jönnek a tippek, és az ötletek. 

Az általam leírtak "csak" saját tapasztalatok. Nem tudom megmondani a tutit, mert minden baba, minden apa és anya más, és mást akar. Mindenkinek magának kell megtalálni a JÓT. Anno én örültem volna egy ilyen blognak, ami struktúráltan segíti a babavárást, az első babás időszakot, és tippeket ad, hogy hogyan lehet jól lenni az összes szerepemben úgy, hogy már hárman vagyunk.  

 Nemcsak anya